Az úriembert úgy hívják, professzor Hershel Layton. Kis tanítványával, Luke-kal járja a világot, és együtt mindenféle izgalmas szituációkba keverednek. Kalandjaikból eddig öt játék (Nintendo DS-re) és egy film készült el Japánban, illetve az első két játék angolul is elérhető (Európában és Ausztráliában, valamint az Egyesült Államokban némi eltérés tapasztalható a két játékban, mind a címekben, mind a fejtörőkben, de minimális a különbség). A megjelenés sorrendjében ezek a következők: Professor Layton and – The Curious Village, The Diabolical Box, The Last Time Travel, The Specter’s Flute, The Mask of Miracles, és a film: The Eternal Diva.
Az első kettőnek az amerikai változatát játszottam végig, mert a japántudásom sajnos hagy némi kívánnivalót maga után (értsd: el tudok számolni hatig, tudok köszönni, elköszönni, valamint megköszönni, és ennyi). Mit mondjak, szerelem volt első látásra. Sokféle játékot kedvelek ugyanis: a mászkálós platformokat, az ügyességieket, a logikaiakat, a verekedősöket, a fantasy környezetbe helyezett stratégiákat, és nagyon, nagyon ritkán az FPS/RTS-eket, de a puzzle típusú játékok külön kis csücsköt foglalnak el a szívemben. A Pop Cap játékok közt is rengeteg ilyen található, de ami miatt a Professor Layton sorozatot igazán megkedveltem, hogy nemcsak hogy számos különféle kirakóst, fejtörőt, logikai feladványt kínál egyetlen játékban, de mindezeket bájos történetek szálaira fűzi fel.
A Curious Village, azaz A kíváncsi falu esetében a professzor meghívást kap egy nemrég elhunyt, dúsgazdag báró özvegyétől, hogy segítsen megfejteni a férj végakaratát. A titokzatos Aranyalma, amelyet elő kellene keríteni, az egész falu, St. Mystere szerencséjének a kulcsa. Százhúsz fejtörő visz bennünket egyre közelebb a megoldáshoz, és ha jól dolgoztunk, a menetközben összeszedett izgalmas dolgok segítségével (egy kép darabjai, egy furcsa szerkezet részei, egy fogadó berendezései) a játék vége után még további tizenöt bónuszjáték vár minket. Sőt, ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elő tudunk rá fizetni, a netre csatlakozó DS segítségével heti fejtörőket is le lehet tölteni a játék honlapjáról.
A második játék, Az ördögi szelencéről szóló történet a professzor egy régi tanárának a halálával kezdődik (úgy tűnik, nem csináltak ebből problémát a gyerekek miatt, bár tény, hogy semmi véres vagy elborzasztó nincs a sztoriban, rendkívül kedves az egész), amely körülményeit kibogozandó, Layton professzor és Luke egy különös doboz nyomába ered, és érdekes emberekkel ismerkedik meg egy luxusvonaton - némi Orient Expressz-áthallás, de egyáltalán nem zavaró -, és egy titokzatos, szellemváros-szerű állomáson, ahová az ő egyetlen vagonjuk érkezik csak meg egy másik utassal. Újabb százötvenhárom játék vár ránk, pálcikás kirakóstól kezdve a józan paraszti ésszel is megoldható matematikai feladványokon át a tologatós puzzle-ekig (amelyek személyes kedvenceim).
A többi játék egyelőre csak japán nyelven létezik, de én már nagyon várom az angol megjelenéseket, mert érdekesnek tűnik a többi epizód is, sőt, egyre érdekesebbnek. Az utolsó időutazás az ismertetők szerint gyakorlatilag a sorozat történetének idejében az utolsó darab, ez játszódik legkésőbb. Ezzel szemben a negyedikként megjelent Kísértetfuvola mintegy előzményként szolgál a többi játék elé, három évvel korábbi eseményeket tárva elénk, mint a kíváncsi falu esete. Ennek folytatása a szintén előzményként feltűnő Csodák álarca; a film, az Örökkévaló Díva cselekménye pedig szintén a Kísértetfuvola eseményei után játszódik. A kronológiai sorrend tehát: A kísértetfuvola, Az örökkévaló Díva, A csodák álarca, A kíváncsi falu, Az ördögi szelence, és Az utolsó időutazás.
A játékok végén, a bónusz szekcióban a szereplőkről is találhatunk leírást, vagy akár a játékba ágyazott zenei hatásokat, dallamokat is meghallgathatjuk, sőt, a videorészeket is újra megnézhetjük. Van valami megkapó abban a brit akcentusban...
És hogy ti is kedvet kapjatok, íme egy kis ízelítő a fejtörőkből. Nézzetek meg négyet, vagy játsszatok le egyet!
Kommentek